Jégmentesítés

Sok ügyfelünknél felmerült az igénye hatékony, környezetbarát jégmentesítés megoldására, főleg a 2008 évi 346/2008. (XII.30.) Kormány rendelet ismeretében, mely alapján 2010 szeptember elsejétől tilos közutak kivételével, a sóval, azaz nátrium-kloriddal, történő síkosságmentesítés.

A jég, letaposott hó, problémát jelent mindenki számára, és ez nem kis gond a társasházak esetében sem. A hatékony megoldást mindenképpen a jég illetve hó gyors és tartós olvadását elősegítő anyagok használata jelenti. A jégoldó anyagok legfontosabb tulajdonságai a haté-konyság szempontjából az oldatuk fagyáspontja, a visszafagyási hajlamuk, a tartósság, az oldási kapacitásuk és ezáltal az adott területre szükséges mennyiségi igény, valamint az oldási sebességük.

A csúszásgátló anyagokkal (pl. homok, zeolit) szemben a jégoldó anyagok oldatot képeznek a jéggel, illetve hóval, majd elfolynak a kezelt felületről ez által biztosítva a tiszta, csúszás-mentes és járható felületet. A hatékony, gyors, biztonságos megoldás a jégmentesítők használatával érhető el, és nem a csúszásgátló anyagokkal.

A csúszásgátló anyagok és ezeknek valamely jégoldó hatóanyaggal kezelt keveréke csak részmegoldást kínál a problémára, ezért a hatékony, minőségi felületkezelést a jégmentesítés, azaz a jég, illetve hó olvasztás útján történő megszüntetése jelenti. Az érdesítő anyagokat rendszerint akkor alkalmazzák, ha a biztonságosabb közlekedés érdekében a burkolat érdességét javítani kívánják anélkül, hogy a felületről havat, illetve jeget eltávolítanák (magas hegyvidéki körülmények között használatos).A hatékony és biztonságos megoldást a jégmentesítők használata jelenti.

A jégmentesítő anyagok úgy működnek, hogy a vízzel (jéggel, illetve hóval) oldatot képeznek, amely oldat-nak az anyagtól függően alacsonyabb a fagyáspontja, mint a víznek, és így a fagyás-pontig folyékony állapotban maradnak. A leggyakrabban használt útszóró só által képzett oldat pél-dául -7 Celsius fok körül kezd el megfagyni, míg a kalcium-klorid még -30 foknál is folyé-kony állapotban marad.

Igaz, a konyhasó használata mellett szól a viszonylag alacsony ára is, de korróziót okoz és a növényzetet pusztítja, valamint most már a 2008 évi 346/2008. (XII.30.) Kormány Rendelet is tiltja a használatát. Az ismert jégoldó anyagok közül minden szempontot figyelembe véve a kálcium-klorid rendelkezik a legmegfelelőbb tulajdonságokkal.

Kálcium-klorid:

A kalcium-klorid (CaCl2) a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete. Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Alkalmazása nagyon sokrétű, például az utak síkosságmentesítéséhez és földutak pormentesítéséhez is használják. Mivel feloldódás közben intenzíven hőt termel, és saját tömegénél sokszorta több nedvességet képes megkötni, ezért a téli jégmentesítésre a leghatékonyabb megoldás a piacon. Az utakra, járdákra szórva hatékonyan felolvasztja a jégpáncélt, és oldott állapotban nem káros a növényekre valamint tartósabban hat, mint a nátrium-klorid, valamint lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten is használható. A kalcium-klorid granulátum gyorsan köti meg, illetve gyűjti a környezetéből a nedvességet, párát, így azonnal oldat formájába kerül, és percek alatt elindul a látványos olvasztási folyamat. A többi anyag, így például az útszóró só is csak a vízzel történő direkt érintkezéssel tud oldatot képezni a párából nem. Így alacsony hőmérsék-leten, amikor nem folyékony, hanem fagyott állapotban van a lehullott csapadék, akkor már nem képesek oldatot képezni, és így nem képesek hatékonyan olvasztani sem.

Előnyei:

Különösen alkalmas megelőző (preventív) jellegű síkosságmentesítésre

A jéggel, illetve hóval érintkezéskor hőt termel, és azonnal olvasztani kezd.

-30 fokig nem fagy meg az oldat

Nem roncsolja a beton és egyéb burkolatok szerkezetét

Hatékonyságából adódóan sokkal kevesebb anyagfelhasználást igényel

Alkalmazása során nem marad szilárd anyagmaradék

Nem irritálja a kutyák lábát

Nem veszélyezteti a növényeket

Legfontosabb, hogy a kálcium-klorid sokkal gyorsabban olvasztja a jeget, a hagyományos sókhoz képest négyszer gyorsabban dolgozik. Az utaknál és a járdáknál az egyik legfontosabb szempont az olvasztó kapacitás és az olvasztási sebesség.

A sóval szemben a kalcium-klorid anyagigénye akár egynegyédere csökkenhet, ezért lényegesen költséghatékonyabb az alkalmazása.

Olvasztási képesség:

A jégmentesítő anyagoknak egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy adott idő alatt, adott mennyiségű anyag mennyi jeget képes felolvasztani, azaz az olvasztási képesség. A kalcium-klorid a vízzel történő érintkezésekor lezajló exoterm folyamat, és a vízmegkötő képessége miatt négyszer annyi jeget képes felolvasztani, mint az útszóró só. Az olvasztási kapacitás hőmérsékletfüggő. Az alacsonyabb hőmérséklet tartományokban hatványozottan jelentkezik a különbség, mert az útszóró só oldata -7 Celsius fok körül már visszafagy, a kálcium-klorid -30 fokban is használható.

Környezeti hatások

Hatása a növényzetre:

A kalcium-klorid műtrágyaként is használatos, ezért a növényzetre nincs káros hatással, és a szükséges kijuttatási mennyiség is töredéke az útszóró sóhoz képest.

Hatása a betonra, aszfaltra:

Sokunkban fenntartások vannak a jégmentesítők betonra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban. A vizsgált anyagok között csak az ammónium-szulfát és ammónium-nitrát tartalmú anyagok voltak negatív hatással a betonra. A többi anyag, kémiailag nem károsította a betont, de hatással lehet a víz fagyáspontjára. Amikor a víz fagyáspontja alacsonyabb, akkor a fagyás-olvadás ciklusszáma megnövekedhet. Ez a megnövekedett ciklusszám oka lehet a beton károsodásának. A folyamatot minimalizálja, illetve megszünteti, ha a keletkező oldat fagyáspontja messze a környezeti hőmérséklet alatt van. A kalcium-klorid -30 foknál sem fagy meg, így nem okoz fagyási károkat a betonban, aszfaltban.

Olvadás utáni maradvány:

A kalcium-klorid szemben az útszóró sóval vagy egyéb csúszásgátló anyagokkal az olvadás után nem hagy nyomot, vagy száraz anyag maradványt a kezelt felületen. Nem maradnak a cipőn és a járdán fehér foltok, és nem igényel utólagos takarítást.

Szükséges mennyiségek:

Hóolvasztáshoz:

Telített oldat formájában 50-100 ml/m2 4 cm hó esetén (Telített oldat megközelítőleg 35 dkg/liter)

Preventív felhordáshoz:

Telített oldat formájában 50-100 ml/m2, felület porozitás függvényében (legoptimálisabb). Száraz anyag formájában: 30 g/m2

Kérjen visszahívást